Difference between revisions of "YourGuideToFreedom/HungarianOverview"

Latest revision as of 02:27, 4 May 2012

Ha ön, a haverjaival megkapná a pénzkibocsátás kizárólagos jogát, tudna ezzel óriási hatalmat szerezni? Gondolja végig, hogyan! 1913 december 23-án (trükkös időzítés, igaz?) az USA-ban hozott törvény, a Federal Reserve Act egy MAGÁN-bankárCSOPORTnak (FED) adta az USA DOLLÁR pénzkibocsátás kizárólagos jogát: vagyis akármennyi USD-t nyomhatnak, az mind az övéké (NEM az államé). Kölcsönadhatják, akár az államnak, külföldinek is. Ez egy MA IS ÉRVÉNYBEN LEVŐ USA TÖRVÉNY: NÉZZEN UTÁNA! 1913 december 23. óta ostobaság szabad piacról beszélni: hiszen a résztvevők egy (kis) része a semmiből pénzt állít elő (azaz jogszerűen lop), míg a másik (nagyobbik) részének ez tilos. A „szerencsés” csoport fokozatosan, évtizedek alatt az egész világot uralma alá tudja hajtani („eladósítani”). Ez a világ legnagyobb csalása, SOHA, SEMMILYEN BŰNCSELEKMÉNY NEM VOLT mégcsak 1/100-ad ekkora horderejű sem, mint ez az egész világra és egész évszázadra kiterjedő csalássorozat.

A kibocsájtott pénz segítségével NEM lehet AZONNAL átvenni az uralmat. Nem lehet mindent azonnal felvásárolni (inflációs hatás miatt). Mégis érezzük, a pénzkibocsátás (=lopás mindenkitől) óriási lehetőség a hatalom megkaparintására. Mik a módszerek? Háborúk idején különösen gyorsan hízik a követelésállomány. Alig egy évszázad után az EGÉSZ VILÁG ENNEK AZ ÉRDEKCSOPORTNAK TARTOZIK (magánszemélyek, cégek, és szinte minden állam, az USA és Japán is!), és a termelőeszközök többsége mára a részvényeken és a bankokon keresztül a birtokukban van. Vagyis nemcsak az USA-ban, hanem az egész világon a politikát, az állam és a piac működését meghatározó erővé vált. A megértést segítendő gondoljuk végig közgazdász, marketinges, informatikus szemmel, mi magunk: a helyükben hogyan csinálnánk.

3.A politika befolyásolása, az összes meghatározó párt kézben tartása: parlamentáris „demokrácia” a ma már technikailag megvalósítható direkt demokrácia helyett (ahol a szavazati jogot akárki maga is gyakorolhatná, vagy bármikor másik képviselőnek adhatná, nem csak négyévenként)

4.a média kiemelt szerepe. segítés / gáncsolás / mémek. Hogyan érték el, hogy a politika és a média-főcsapása erről a könnyedén ellenőrizhető csalásról még csak szót sem ejt? 5.az adórendszer és költségvetés: az állam, mint szivattyú, mely a szegényektől a világ urai felé szivattyúzza a vagyont: a kiválasztott csoportnak biztosítja, hogy az adók alól kibújhasson (csak a legnagyobbak által élvezhető adókedvezmények, offshore), míg a költségvetésből nagy szeletet hasíthatnak (államadósság kamatainak törlesztése, állami túlszámlázások, korrupció)

6.a kollektivizmus: a túlzott mértékű újraelosztás, felfújt költségvetés. Ha már a szivattyú a kiválasztottak felé szivattyúz, legyen minél nagyobb. Bal oldali kollektivizmus: kommunizmus. Jobb oldali kollektivista korporatizmus = FASIZMUS (igen, ez a definíció!). Magyarország(on mind a Fidesz mind az MSZP-SZDSZ) a definíció szerinti FASIZMUSt valósítja meg - több másik államhoz hasonlóan (nem szándékosan teszik, hanem tudatlanságból). Ez a törvényeken (főleg az adótörvény és a költségvetés) keresztül történik. Jobb oldali=a szociális háló leépítése; kollektivista=emellett az újraelosztás, és adóterhek emelése (ismerős??); korporatizmus=a korporációk szimbiózisa az állammal, melynek során a költségvetésből aránytalanul nagy részt hasítanak

7.Ideje észbekapni, és a törvényhozást lehetőleg demokratikus eszközökkel a többség érdekei mellé állítani. Az adórendszert drasztikusan át kell alakítani, a személyi jövedelamadó, ÁFA és nyereségadó HELYETT a környezetszennyezésen alapuló Pigovian adók és vagyonadókra kell áttérni, a vagyonadónak természetesen a részvényekre (elsősorban arra) is ki kell terjedjen. Ha az új adórendszer nem teszi lehetővé a csalók számára az adók alóli kibújást (mely a nagy szivattyú a csalók számára kedvező irányú működésének egyik feltétele), akkor rögtön nem lesznek érdekeltek a költségvetés (és adóterhek) felfújásában.

8.A kibocsájtott pénz mennyiségének (melynek legtöbben a nevét sem is ismerik: debasement) reklámozása helyett az (általuk érdekes módon számolt) inflációt teszik közzé széles körben: Ne feledjük, hogy a pénzkibocsájtás akkor is lopás, ha nem okoz inflációt (a fejlődés eredményeképpen a vásárlók nem alacsonyabb árakkal ill. jobb minőséggel találkoznak, hanem a gazdasági fejlődést a pénzkibocsájtó csoport felezi le).

9.Az életszínvonallal közvetlen kapcsolatban NEM levő GDP terjesztése (a GDP pozitívumként számolja a katasztrófákat, a környezetszennyezést, a válást)

10.Magyarországon a kibocsájtott pénz az államé. Tulajdonképpen egyfajta adó a száz közül. Az összes adóbevétel 1/3-a megy az államadósság (anno a másoktól lopott vagyont, kibocsájtott USD-t adtak kölcsön, már 20x visszafizettük nekik) kamatainak törlesztésére (a csalóknak, elszámolási kötelezettség nélkül!), a maradék fele pedig a mesterségesen fenntartott (állampolgárok számára átláthatatlan) korrupció és túlszámlázás miatt fele hasznosul (mennyiért is építik az autópályákat, kollégiumokat, stb..?), vagyis a teljes adóbevétel kb 1/3-a hasznosul közjavakra. Ilyen drága a fasizmus.

11.Az iraki, vagy 2001-09-11 áldozatoknak még drágább.

12.Erkölcsi kötelességünk megvizsgálni, megérteni, megvilágítani a földünket tönkretevő tendenciák mögötti módszereket, és odafigyeléssel, kritikával a fenntartható fejlődés útjára lépni. www.xiandos.info/rev/

Formázott, nyomtatható verziót fel kellene tölteni...

A kibocsájtott pénzt kamatra kölcsön kell adni. Vállalkozásoknak, magánszemélyeknek, és a kormányoknak – világszerte. A hatalmunk továbbépítésével összhangban ható tényezÅ‘ket segíteni kell (ideológiailag, publicisztikailag, szervezésileg vagy pénzzel támogatni), az azzal ellentéteset gáncsolni. Ez lehet besározás, félrevezetés, megtévesztés, szabotázs, szétzüllesztés, hiteltelenítés, figyelemelterelés, szokásos átrendezés, puccs, gyilkosság vagy „baleset” is. Akár két légy egy csapásra: néha az áldozat mellett a „rosszfiú” is bukik (ez kihasználható). A médiának kiemelt szerep jut. A támogatás/gáncsolás módszerrel elérhetÅ‘, hogy reflektorfénybe olyan (nézet) kerüljön (szerkesztÅ‘, riporter, mûvészek által), aki meggyÅ‘zÅ‘dése alapján képtelenségnek tartja a háttérhatalom létezését, azt még munkahipotézisként sem veszi számításba, és nem rosszindulatból, csak tudatlanságból igyekszik nevetségessé tenni bárkit, aki tud ezen csoportról vagy logikus feltételezésekkel él. A HR-es – szintén pusztán saját beállítottsága alapján, mindenféle külsÅ‘ kényszer nélkül - gondoskodik arról, hogy a munkatársak eleve ilyenek legyenek. A sport, a szórakozás, a verseny és a szex alkalmas a figyelem elterelésére. A és B érdekcsoport közül melyik lesz a sikeresebb, a domináns: amelyik nyílt és titkos eszközöket is megenged magának, vagy amelyik kizárólag nyíltra szorítkozik? (természetesen mindkettÅ‘ csak a nyíltat ismeri el). A filmekben a jók és a rosszak elkülönülnek. A valóságban a jót esetleg nyilvánosan vállalják, a rosszat titokban követik el, proxy-k alkalmazásával (plausible deniability). C és D üzleti modell közül melyik lesz a sikeresebb, a domináns? Amelyik kizárólag jó (törvényes, etikus) üzletekben utazik, vagy amelyik a törvényes üzleteken kívül a törvénytelenekbÅ‘l (drog, prostitúció, korrupció) is profitál? Természetesen a törvényteleneket biztonsági okokból máson keresztül: a részvénytársaság és a kft alapkoncepciója, hogy a haszonélvezetet elválasztja a felelÅ‘sségtÅ‘l (ez a nonszensz a jogrendszer alapszolgáltatása: de más, jogrendszertÅ‘l független technikák is léteznek). A verseny látszata igen fontos. Ha szinte mindenen ott a Mr.R cimke, az ellenérzést szül. Ugyanakkor ha a tulajdonviszony és a hatalom részvényeken és banki követeléseken keresztül valósul meg, követhetetlenné válik. Ha az emberek (az alternatívák ismeretének hiánya miatt) azt hiszik, hogy számukra ez a legjobb rendszer => maguk fogják megvédelmezni azt. A politikában a kétpártrendszer a verseny és a választás illúzióját nyújthatja, még ha mindkét párt azonos alapelveket valósít is meg. A politikában ütközhetnek akármennyi témán, de a világ legnagyobb csalása, a pénzrendszer és az államadósság mögötti csalás nem politikai téma: az ilyet (ha egyáltalán felmerül) szélsÅ‘ségesnek kell bélyegezni és leseperni az asztalról. Vajon milyen nehéz találni valakit, aki eljátssza a világ leggazdagabb emberét ? (nem lehet nehéz ;-) Aki eljátsza, hogy egy garázsban kezdve a világ leggazdagabb emberévé válik ? Egy sikeres bizniszt legkésÅ‘bb milliárd dolláros korában irányításuk alá vonnak (vagy megsemmisítenek; vagy a kölcsönök révén eleve uralnak) azok, akik csak a pénzkibocsátás által (2006 körül a teljes kint levÅ‘ pénzmennyiség 10%-a) évi kb. 1000 milliárd dollárt lopnak (+ 1913 óta fokozatosan kiépített tulajdonosi birodalom által ennek sokszorosát!). Az igazságos kapitalizmus illúziójának keltésén kívül más fontos feladatok is hárulnak erre a garázs-manager-színészre (mégiscsak akadt megfelelÅ‘). Ha X és Y egyformán nem értenek valamit, de X meg van gyÅ‘zÅ‘dve arról, hogy érti: X ostobább. Az értelmiségieket jobban sikerült félrevezetni: az 1913 december 23-án hivatalosan is beiktatott világtörténelmi háttérhatalom rejtve maradt elÅ‘ttük, és többségük nem is feltételezte létezését. Be kell látni, hogy a gépezet ügyesen mûködött. De mint minden történelmi korszak, ez sem tart örökké. Elérkezett az idÅ‘, hogy az emberiség a tudás és a józan ész jegyében átírja a játékszabályokat. Nincs vesztegetni való idÅ‘. A Föld nevû ûrhajónk folyamatos eszetlen rongálása visszafordíthatatlanná válhat, ha nem lépünk gyorsan. A játékszabályokon sok múlik! Ostobaság azt hinni, hogy „ha mindenki teszi a dolgát, betartja a törvényeket és fizeti az adókat, majd minden megoldódik”. Mivel a törvények eltorzításáról van szó, a helyzet csak a törvények helyretétele után fog javulni. (A megoldás nem várható felülrÅ‘l: ha egy kulcsszereplÅ‘ megpróbálja, úgy jár, mint J.F.Kennedy). Kulcsfontosságúak az adótörvények. Az adóknak 3 családja:

A lenti táblázat teljesen szétesett. A formázott verziót fel kell tenni, abban jól látszik

Pigovian adó Vagyonadó Jövedelem/nyereség-adó

Bizonyos tevékenységek költségének egy része másnál jelentkezik (ezek az externáliák). Ilyenek például a környezetszennyezÅ‘ tevékenységek. De az ásványkincsek felélése, más idejének a rablása akkor is ilyen, ha az nem hagyományos értelemben környezetszennyezés. A Pigovian adók hatására ezek internáliává válnak, vagyis költségként jelennek meg: az adott tevékenységbÅ‘l nem nyerhetÅ‘ haszon más kárára (csak ha a tevékenység más kárának megfizetése után is kívánatos). A „más” gyakran nem azonosítható (pl. az emberiség). A vagyonadó a politikát leginkább befolyásolni képes vagyonos réteg számára kedvezÅ‘tlenné teszi (az egyébként esetleg kedvezÅ‘) felfújt költségvetést (korrupció, terror, háborúk). A „nagyhal megeszi a kishalat” piaci hatás miatti vagyoni elkülönülést ellensúlyozza. A föld és ingatlanokon kívül a részvényeket is vagyonnak kell tekintenünk (a legnagyobb vagyonok nagyrészt részvényekben vannak). Ez technikailag megoldható (nyilván igyekeznek majd elhitetni, hogy nem), ráadásul a jövedelemadónál nagyságrenddel olcsóbban, Ezen adófajták igazi célja, hogy a legnagyobb vagyonok offshore és könyvelési módszerekkel, a törvények kiskapuinak kihasználásával az adó nagy részét elkerülhessék, vagyis a kisebb szereplÅ‘kre és munkavállalókra háríthassák. Vagyis a kis vagyon hízását komolyan akadályozza, míg a nagyobb vagyon hízását elÅ‘segíti: szivattyúként üzemel, a szegényektÅ‘l a gazdagok felé szivattyúzza a vagyont/befolyást. Indok / eredmény A környezetszennyezés, és a másnak okozott kár minimalizálása Az állam egyik feladata, hogy a vagyont védje. Vagyis ténylegesen (nem keveset) költ arra, hogy a privát vagyont védje. Ezért nagyon is indokolt a hozzájárulás a vagyon arányában A terhek áthárítása a nagyokról a kicsikre. A vagyongyarapodás befolyásolása a nagyok javára. A költségek másra hárítása révén folyamatos túlfogyasztás és a gazdaság túlpörgetése; a környezet és az emberi jólét rovására elkerülés Zuggyártás, esetleg csempészet. Környezetvédelmi okokból ezeket egyébként is figyeljük. Bizonyos alapanyagoknál jól mérhetÅ‘, gyakorlatilag elkerülhetetlen: pl. kÅ‘olaj, muanyag (fröccsöntéshez alapanyag), aluminium, réz igen kevés helyen jól megfogható (a jövedelemadóhoz képest százezerszer kevesebb pont figyelése szükséges!) A vagyontárgyat nem szokás letagadni (pl. nem akarja senki, hogy az ingatlanját máshoz jegyezzék be), de az értékét igyekszik hamisan feltüntetni, ha a játékszabályok alapján az elÅ‘nyös. Ha viszont a bevallott érték kötelezÅ‘ árajánlat, mely alapján más megvásárolhatja a vagyontárgyat, akkor már jobban meggondolja, hogy irreálisan alacsony értéken vallja-e be. Offshore; A törvényhozás befolyásolása (adókedvezmények, trükkös megoldások, kiskapuk) Adminisztratív költség Közepes Alacsony Igen magas A 4. fajta adó a pénz elértéktelenítése. Ez a szegényeket terheli (Tschebisev tétele miatt a gazdagoknál a nagy forgalom miatt a cashflow kiegyenlítettebb, a likviditás arányaiban sokkal alacsonyabb). Míg az elsÅ‘ 3 adócsaládnál a kedvezményezett elÅ‘ször az állam, ami persze a laghatalmasabbakhoz juttatja (csak azok tudják hatékonyan fejni, a többiek pedig vesztesek), a pénz elértéktelenítésének kedvezményezettje az USA (hatalmas gazdaságában) 1913 óta magáncsoport (NEM AZ ÁLLAM!), mely érdekcsoport iszonyatos hatalomra, és állam-befolyásolási képességre tett szert világszerte. A Pigovian adót és a Vagyonadót is igyekezni fognak úgy torzítani, hogy valamennyire a világ urainak kedvezzen. A várható kifogás az „adminisztratív teher” lesz. A vagyonadónál teljesen elfogadhatatlan, hogy pl. a részvényeket kivonják ez alól. Az adminisztrációja igenis megoldható, akár állam általi részvénykibocsájtás, akár tört részvényeknek (vagy rész-ingatlanbirtoklásnak) is (mint ahogy a pénzügyi tranzakciókat is lehet 0.01 USD pontossággal végezni, lényegében extra költség nélkül). A Pigovian adóknál valóban értelmesen meg kell húzni a határt, hogy az adminisztráció megérje. Az olajra és egyéb energiára, a mûanyagokra, az ásványkincsekre ez biztosan nagyon könnyen (a jövedelemadónál százszor kisebb adminisztratív költséggel) megoldható. A zajterhelésre (pl. riasztók!) már esetleg csak átalány jelleggel vethetÅ‘ ki, míg más terhelés esetleg célszerû, ha méretlen marad (pl. ha valaki gyalogosan sétál az erdÅ‘ben, és ezzel kismértékû taposás-kárt okoz). Nagyon fontos, hogy egyik adóra sincs értelme feltenni önmagában azt a kérdést, hogy mennyi adót érdemes szedni. Azt a költségvetési oldal, az adók elköltése határozza meg. Ha pl. adónkból 100 millió EUR-t költenel oktatási anyagok, szoftverek (pl. irodai, vállalatirányítási, otthoni), és azt (pl GNU GPL licensz révén) bárki használhatja (vagy akár továbbfejlesztheti, testre szabhatja), és mondjuk 100 millió ember egyénenként 95 EUR-al kevesebbet költ (de átlagosan csak 1 EUR-ba került neki), akkor megérte azt a 100 mEUR-t beszedni, mert 9500% hatásfokkal hasznosult. Ezzel szemben számos kormányzati kiadás csak 30..50% hatásfokkal hasznosul, amikoris 2..3x annyit költünk (ilyen szintû korrupció és hatékonyság mára teljesen bevett mindennapi gyakorlat az állami költségvetésben), mint ha a piacon, adók beszedése nélkül történne. A jövedelem/nyereség-adó tehát lehetÅ‘vé teszi, hogy a milliárdos réteg (leginkább pedig a háttérhatalom) kevésbé járuljon hozzá az állami költségvetéshez, miközben pedig abból (részben a tenderek, korrupció és háborúk révén) sokkal nagyobb arányban részesül. Vagyis a jövedelem/nyereség-adó által az állam szivattyúként mûködik, a pénzt/hatalmat/befolyást a szegényektÅ‘l a milliárdosok felé szivattúzza (az állam és a korporációk ilyen jellegû szimbiózisa a korporatizmus). Mellékhatásként pedig az állami költségvetést felfújja (ez a kollektivizmus jellemzÅ‘je) és eltorzítja. Nem meglepÅ‘ módon a szociális háló lassan leépül (ez a „jobb oldal”). A jobb oldali kollektivista korporatizmus közismertebb nevén a FASIZMUS. Ez az uralkodó irányzat a politikában, világszerte. A fasizmus nem csak fekete-fehérben létezik. Csak szinesben nehezebb felismerni. A háttérhatalom célja természetesen a még nagyobb hatalom. Az emberi szabadságjogok, a biztonság és a környezet leépülése nem cél, hanem eszköz ill. mellékhatás. Ahol a terrorizmus, a háborúk a politikát leginkább befolyásolni képes réteg számára hasznot hoznak, míg finanszírozását másra tudják hárítani => ott a terrorizmus és a háborúk igenis valós veszélyt jelentenek. Mivel a piac még a pénzrendszer kisajátítása nélkül is a nagyobbak felé szivattyúzza a hatalmat, a fenntartható fejlÅ‘dés miatt az államnak nem elég semlegesnek lennie, hanem a milliárdosok => szegények irányba kell mûködnie. Ha az állam a nála bejegyzett cégek részvényeit úgy nyomná, ahogy a pénzt nyomják (a részvények adóztatása a legfontosabb fajta vagyonadó kell legyen – melynek ez a legegyszerûbb formája) és költségvetését (beleértve az esetleges háborúkat és terrorizmus elleni küzdelmet is) ezek eladásából finanszírozná, a leghatalmasabb erÅ‘knek nem lenne érdeke a terror és a háború (finanszírozása) ! Ez a jó irányú szivattyú nagyon más helyzet, mint a mai: amikor a milliárdosok a terroron és háborúkon nyernek, miközben a költségeket másra hárítják. Ez nem kommunizmus, hanem kapitalizmus korrekt adópolitikával. A verseny nemhogy romlana, de a monopóliumok befolyásának csökkenése miatt javulni fog! Mit tehetünk ? A legfontosabb, hogy értsük a pénzrendszer, a politikai befolyás és az adórendszer alapösszefüggéseit. Enélkül óriási kárt tudunk okozni, még legjobb szándék mellett is! Tegyünk egy keveset azért, hogy mások (tanárok, értelmiségiek, médiasztárok, más emberek stb...) is észrevegyék az alaptényeket, külföldön is (beleértve Oroszországot, Közel és Távol-Keletet és Kínát is). ErÅ‘sítsünk meg másokat (ismeretlenül is) a békés problémamegoldás szándékában. Fontos továbbá, hogy az államot rákényszerítsük, hogy Pigovian és (részvényeket is magába foglaló) vagyonadó formában adóztasson. A jövedelem és nyereségadót ellehetetleníteni jogi és technikai eszközökkel lehetséges (és szükséges). A kriptográfia módszereit nem kell magunknak kitalálnunk és megalkotnunk. Rengetegen (pl. David Chaum munkái alapján) képesek erre, és rövid idÅ‘n belül pozitív eredménye lesz, ha rájövünk, hogyan használhatjuk eredményeiket magunk és társadalmunk javára. Nem szabad fegyvert fognunk, sem honfitársainkra sem másokra. Ne felejtsük el, hogy akik részt vettek a világ legnagyobb csalásában, többnyire alapismeretek hiányában, jószándékkal tették azt. Többnyire Å‘k is áldozatok. Nemre, bÅ‘rszínre, vallásra való tekintet nélkül bocsássuk meg nekik a múltbeli hibáikat, ahogy magunknak is megbocsájtjuk. A békés megoldásra törekszünk.

inflációs hatás: a piacra kerülő extra pénzmennyiség – az elköltéskor- átmeneti hiányt okoz, erre a megnövekedett keresletre a piac áremelkedéssel reagál

Ha nagy a munkanélküliség, akkor csökkenteni kell a heti munkaórák számát, és/vagy a nyugdíj-korhatárt. Teljesen értelmetlen a mai technikai színvonalon ilyen szinten kizsigerelni a dolgozókat: a munkájuk 30..50%-a helyett szórakozással, pihenéssel, tanulással foglalkozhatnának (számítsuk át heti órákra vagy nyugdíj-évekre), ez a kellemesen, szabadon választható módon eltöltött időt többszörösére növelné (szó szerint)! A munka nagy részét az ésszerûtlen állami költségvetés (és a szándékosan elkurvult adórendszer) miatt nagyon alacsony hatékonysággal, sőt, egymás ellen dolgozva végezzük (gondoljuk az adózásra; a szolgáltatás és termék-lokalizációra, melyet az állam standard adatbázis-szolgáltatással nagymértékben megkönnyíthetne; az adóbevallási rendszer által is kényszerített drága és rossz szoftverekre, melyeket könnyedén és jelentős pluszköltség nélkül lehetne multiplatformosra írni)..