<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
		<id>http://eng.anarchopedia.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=YourGuideToFreedom%2FHungarianOverview</id>
		<title>YourGuideToFreedom/HungarianOverview - Revision history</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://eng.anarchopedia.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=YourGuideToFreedom%2FHungarianOverview"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://eng.anarchopedia.org/index.php?title=YourGuideToFreedom/HungarianOverview&amp;action=history"/>
		<updated>2026-11-06T06:43:29Z</updated>
		<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.26.2</generator>

	<entry>
		<id>http://eng.anarchopedia.org/index.php?title=YourGuideToFreedom/HungarianOverview&amp;diff=52034&amp;oldid=prev</id>
		<title>Anarchangel: cats</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://eng.anarchopedia.org/index.php?title=YourGuideToFreedom/HungarianOverview&amp;diff=52034&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2012-05-04T02:27:26Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;cats&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='en'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 02:27, 4 May 2012&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l74&quot; &gt;Line 74:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 74:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ha nagy a munkanÃ©lkÃ¼lisÃ©g, akkor csÃ¶kkenteni kell a heti munkaÃ³rÃ¡k szÃ¡mÃ¡t, Ã©s/vagy a nyugdÃ­j-korhatÃ¡rt. Teljesen Ã©rtelmetlen a mai technikai szÃ­nvonalon ilyen szinten kizsigerelni a dolgozÃ³kat: a munkÃ¡juk 30..50%-a helyett szÃ³rakozÃ¡ssal, pihenÃ©ssel, tanulÃ¡ssal foglalkozhatnÃ¡nak (szÃ¡mÃ­tsuk Ã¡t heti Ã³rÃ¡kra vagy nyugdÃ­j-Ã©vekre), ez a kellemesen, szabadon vÃ¡laszthatÃ³ mÃ³don eltÃ¶ltÃ¶tt idÅ‘t tÃ¶bbszÃ¶rÃ¶sÃ©re nÃ¶velnÃ© (szÃ³ szerint)!&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ha nagy a munkanÃ©lkÃ¼lisÃ©g, akkor csÃ¶kkenteni kell a heti munkaÃ³rÃ¡k szÃ¡mÃ¡t, Ã©s/vagy a nyugdÃ­j-korhatÃ¡rt. Teljesen Ã©rtelmetlen a mai technikai szÃ­nvonalon ilyen szinten kizsigerelni a dolgozÃ³kat: a munkÃ¡juk 30..50%-a helyett szÃ³rakozÃ¡ssal, pihenÃ©ssel, tanulÃ¡ssal foglalkozhatnÃ¡nak (szÃ¡mÃ­tsuk Ã¡t heti Ã³rÃ¡kra vagy nyugdÃ­j-Ã©vekre), ez a kellemesen, szabadon vÃ¡laszthatÃ³ mÃ³don eltÃ¶ltÃ¶tt idÅ‘t tÃ¶bbszÃ¶rÃ¶sÃ©re nÃ¶velnÃ© (szÃ³ szerint)!&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A munka nagy rÃ©szÃ©t az Ã©sszerÃ»tlen Ã¡llami kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©s (Ã©s a szÃ¡ndÃ©kosan elkurvult adÃ³rendszer) miatt&amp;#160; nagyon alacsony hatÃ©konysÃ¡ggal, sÅ‘t, egymÃ¡s ellen dolgozva vÃ©gezzÃ¼k (gondoljuk az adÃ³zÃ¡sra; a szolgÃ¡ltatÃ¡s Ã©s termÃ©k-lokalizÃ¡ciÃ³ra, melyet az Ã¡llam standard adatbÃ¡zis-szolgÃ¡ltatÃ¡ssal nagymÃ©rtÃ©kben megkÃ¶nnyÃ­thetne; az adÃ³bevallÃ¡si rendszer Ã¡ltal is kÃ©nyszerÃ­tett drÃ¡ga Ã©s rossz szoftverekre, melyeket kÃ¶nnyedÃ©n Ã©s jelentÅ‘s pluszkÃ¶ltsÃ©g nÃ©lkÃ¼l lehetne multiplatformosra Ã­rni)..&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A munka nagy rÃ©szÃ©t az Ã©sszerÃ»tlen Ã¡llami kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©s (Ã©s a szÃ¡ndÃ©kosan elkurvult adÃ³rendszer) miatt&amp;#160; nagyon alacsony hatÃ©konysÃ¡ggal, sÅ‘t, egymÃ¡s ellen dolgozva vÃ©gezzÃ¼k (gondoljuk az adÃ³zÃ¡sra; a szolgÃ¡ltatÃ¡s Ã©s termÃ©k-lokalizÃ¡ciÃ³ra, melyet az Ã¡llam standard adatbÃ¡zis-szolgÃ¡ltatÃ¡ssal nagymÃ©rtÃ©kben megkÃ¶nnyÃ­thetne; az adÃ³bevallÃ¡si rendszer Ã¡ltal is kÃ©nyszerÃ­tett drÃ¡ga Ã©s rossz szoftverekre, melyeket kÃ¶nnyedÃ©n Ã©s jelentÅ‘s pluszkÃ¶ltsÃ©g nÃ©lkÃ¼l lehetne multiplatformosra Ã­rni)..&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Category:Essays]][[Category:Political essays]][[Category:Revolutionary essays]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Anarchangel</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://eng.anarchopedia.org/index.php?title=YourGuideToFreedom/HungarianOverview&amp;diff=23565&amp;oldid=prev</id>
		<title>Freedom: text (not well formatted) version (Hungarian text about FED and fascism)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://eng.anarchopedia.org/index.php?title=YourGuideToFreedom/HungarianOverview&amp;diff=23565&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2007-06-24T02:06:21Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;text (not well formatted) version (Hungarian text about FED and fascism)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;'''Ha Ã¶n, a haverjaival megkapnÃ¡ a pÃ©nzkibocsÃ¡tÃ¡s kizÃ¡rÃ³lagos jogÃ¡t, tudna ezzel Ã³riÃ¡si hatalmat szerezni?''' Gondolja vÃ©gig, hogyan!&lt;br /&gt;
1913 december 23-Ã¡n (trÃ¼kkÃ¶s idÅ‘zÃ­tÃ©s, igaz?) az USA-ban hozott tÃ¶rvÃ©ny, a Federal Reserve Act egy MAGÃN-bankÃ¡rCSOPORTnak (FED) adta az USA DOLLÃR pÃ©nzkibocsÃ¡tÃ¡s kizÃ¡rÃ³lagos jogÃ¡t: vagyis akÃ¡rmennyi USD-t nyomhatnak, az mind az Ã¶vÃ©kÃ© (NEM az Ã¡llamÃ©). KÃ¶lcsÃ¶nadhatjÃ¡k, akÃ¡r az Ã¡llamnak, kÃ¼lfÃ¶ldinek is. Ez egy MA IS Ã‰RVÃ‰NYBEN LEVÅ USA TÃ–RVÃ‰NY: NÃ‰ZZEN UTÃNA! 1913 december 23. Ã³ta ostobasÃ¡g szabad piacrÃ³l beszÃ©lni: hiszen a rÃ©sztvevÅ‘k egy (kis) rÃ©sze a semmibÅ‘l pÃ©nzt Ã¡llÃ­t elÅ‘ (azaz jogszerÅ±en lop), mÃ­g a mÃ¡sik (nagyobbik) rÃ©szÃ©nek ez tilos. A â€žszerencsÃ©sâ€ csoport fokozatosan, Ã©vtizedek alatt az egÃ©sz vilÃ¡got uralma alÃ¡ tudja hajtani (â€želadÃ³sÃ­taniâ€). Ez a vilÃ¡g legnagyobb csalÃ¡sa, SOHA, SEMMILYEN BÅ°NCSELEKMÃ‰NY NEM VOLT mÃ©gcsak 1/100-ad ekkora horderejÅ± sem, mint ez az egÃ©sz vilÃ¡gra Ã©s egÃ©sz Ã©vszÃ¡zadra kiterjedÅ‘ csalÃ¡ssorozat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kibocsÃ¡jtott pÃ©nz segÃ­tsÃ©gÃ©vel NEM lehet AZONNAL Ã¡tvenni az uralmat. Nem lehet mindent azonnal felvÃ¡sÃ¡rolni (inflÃ¡ciÃ³s hatÃ¡s miatt). MÃ©gis Ã©rezzÃ¼k, a pÃ©nzkibocsÃ¡tÃ¡s (=lopÃ¡s mindenkitÅ‘l) Ã³riÃ¡si lehetÅ‘sÃ©g a hatalom megkaparintÃ¡sÃ¡ra.  Mik a mÃ³dszerek?&lt;br /&gt;
HÃ¡borÃºk idejÃ©n kÃ¼lÃ¶nÃ¶sen gyorsan hÃ­zik a kÃ¶vetelÃ©sÃ¡llomÃ¡ny. Alig egy Ã©vszÃ¡zad utÃ¡n az EGÃ‰SZ VILÃG ENNEK AZ Ã‰RDEKCSOPORTNAK TARTOZIK (magÃ¡nszemÃ©lyek, cÃ©gek, Ã©s szinte minden Ã¡llam, az USA Ã©s JapÃ¡n is!), Ã©s a termelÅ‘eszkÃ¶zÃ¶k tÃ¶bbsÃ©ge mÃ¡ra a rÃ©szvÃ©nyeken Ã©s a bankokon keresztÃ¼l a birtokukban van.  Vagyis nemcsak az USA-ban, hanem az egÃ©sz vilÃ¡gon a politikÃ¡t, az Ã¡llam Ã©s a piac mÅ±kÃ¶dÃ©sÃ©t meghatÃ¡rozÃ³ erÅ‘vÃ© vÃ¡lt. A megÃ©rtÃ©st segÃ­tendÅ‘ gondoljuk vÃ©gig kÃ¶zgazdÃ¡sz, marketinges, informatikus szemmel, mi magunk: a helyÃ¼kben hogyan csinÃ¡lnÃ¡nk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3.A politika befolyÃ¡solÃ¡sa, az Ã¶sszes meghatÃ¡rozÃ³ pÃ¡rt kÃ©zben tartÃ¡sa: parlamentÃ¡ris â€ždemokrÃ¡ciaâ€ a ma mÃ¡r technikailag megvalÃ³sÃ­thatÃ³ direkt demokrÃ¡cia helyett (ahol a szavazati jogot akÃ¡rki maga is gyakorolhatnÃ¡, vagy bÃ¡rmikor mÃ¡sik kÃ©pviselÅ‘nek adhatnÃ¡, nem csak nÃ©gyÃ©venkÃ©nt)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4.a mÃ©dia kiemelt szerepe. segÃ­tÃ©s / gÃ¡ncsolÃ¡s / mÃ©mek. Hogyan Ã©rtÃ©k el, hogy a politika Ã©s a mÃ©dia-fÅ‘csapÃ¡sa errÅ‘l a kÃ¶nnyedÃ©n ellenÅ‘rizhetÅ‘ csalÃ¡srÃ³l mÃ©g csak szÃ³t sem ejt?&lt;br /&gt;
5.az adÃ³rendszer Ã©s kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©s: az Ã¡llam, mint szivattyÃº, mely a szegÃ©nyektÅ‘l a vilÃ¡g urai felÃ© szivattyÃºzza a vagyont: a kivÃ¡lasztott csoportnak biztosÃ­tja, hogy az adÃ³k alÃ³l kibÃºjhasson (csak a legnagyobbak Ã¡ltal Ã©lvezhetÅ‘ adÃ³kedvezmÃ©nyek, offshore),  mÃ­g a kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©sbÅ‘l nagy szeletet hasÃ­thatnak (Ã¡llamadÃ³ssÃ¡g kamatainak tÃ¶rlesztÃ©se, Ã¡llami tÃºlszÃ¡mlÃ¡zÃ¡sok, korrupciÃ³)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
6.a kollektivizmus: a tÃºlzott mÃ©rtÃ©kÅ± ÃºjraelosztÃ¡s, felfÃºjt kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©s. Ha mÃ¡r a szivattyÃº a kivÃ¡lasztottak felÃ© szivattyÃºz, legyen minÃ©l nagyobb. Bal oldali kollektivizmus: kommunizmus. Jobb oldali kollektivista korporatizmus = FASIZMUS (igen, ez a definÃ­ciÃ³!). MagyarorszÃ¡g(on mind a Fidesz mind az MSZP-SZDSZ) a definÃ­ciÃ³ szerinti FASIZMUSt valÃ³sÃ­tja meg - tÃ¶bb mÃ¡sik Ã¡llamhoz hasonlÃ³an (nem szÃ¡ndÃ©kosan teszik, hanem tudatlansÃ¡gbÃ³l). Ez a tÃ¶rvÃ©nyeken (fÅ‘leg az adÃ³tÃ¶rvÃ©ny Ã©s a kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©s) keresztÃ¼l tÃ¶rtÃ©nik. Jobb oldali=a szociÃ¡lis hÃ¡lÃ³ leÃ©pÃ­tÃ©se; kollektivista=emellett az ÃºjraelosztÃ¡s, Ã©s adÃ³terhek emelÃ©se (ismerÅ‘s??); korporatizmus=a korporÃ¡ciÃ³k szimbiÃ³zisa az Ã¡llammal, melynek sorÃ¡n a kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©sbÅ‘l arÃ¡nytalanul nagy rÃ©szt hasÃ­tanak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
7.Ideje Ã©szbekapni, Ã©s a tÃ¶rvÃ©nyhozÃ¡st lehetÅ‘leg demokratikus eszkÃ¶zÃ¶kkel a tÃ¶bbsÃ©g Ã©rdekei mellÃ© Ã¡llÃ­tani. Az adÃ³rendszert drasztikusan Ã¡t kell alakÃ­tani, a szemÃ©lyi jÃ¶vedelamadÃ³, ÃFA Ã©s nyeresÃ©gadÃ³ HELYETT a kÃ¶rnyezetszennyezÃ©sen alapulÃ³ Pigovian adÃ³k Ã©s vagyonadÃ³kra kell Ã¡ttÃ©rni, a vagyonadÃ³nak termÃ©szetesen a rÃ©szvÃ©nyekre (elsÅ‘sorban arra) is ki kell terjedjen. Ha az Ãºj adÃ³rendszer nem teszi lehetÅ‘vÃ© a csalÃ³k szÃ¡mÃ¡ra az adÃ³k alÃ³li kibÃºjÃ¡st (mely a nagy szivattyÃº a csalÃ³k szÃ¡mÃ¡ra kedvezÅ‘ irÃ¡nyÃº mÅ±kÃ¶dÃ©sÃ©nek egyik feltÃ©tele), akkor rÃ¶gtÃ¶n nem lesznek Ã©rdekeltek a kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©s (Ã©s adÃ³terhek) felfÃºjÃ¡sÃ¡ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
8.A kibocsÃ¡jtott pÃ©nz mennyisÃ©gÃ©nek (melynek legtÃ¶bben a nevÃ©t sem is ismerik: debasement) reklÃ¡mozÃ¡sa helyett az (Ã¡ltaluk Ã©rdekes mÃ³don szÃ¡molt) inflÃ¡ciÃ³t teszik kÃ¶zzÃ© szÃ©les kÃ¶rben: Ne feledjÃ¼k, hogy a pÃ©nzkibocsÃ¡jtÃ¡s akkor is lopÃ¡s, ha nem okoz inflÃ¡ciÃ³t (a fejlÅ‘dÃ©s eredmÃ©nyekÃ©ppen a vÃ¡sÃ¡rlÃ³k nem alacsonyabb Ã¡rakkal ill. jobb minÅ‘sÃ©ggel talÃ¡lkoznak, hanem a gazdasÃ¡gi fejlÅ‘dÃ©st a pÃ©nzkibocsÃ¡jtÃ³ csoport felezi le).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
9.Az Ã©letszÃ­nvonallal kÃ¶zvetlen kapcsolatban NEM levÅ‘ GDP terjesztÃ©se (a GDP pozitÃ­vumkÃ©nt szÃ¡molja a katasztrÃ³fÃ¡kat, a kÃ¶rnyezetszennyezÃ©st, a vÃ¡lÃ¡st)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
10.MagyarorszÃ¡gon a kibocsÃ¡jtott pÃ©nz az Ã¡llamÃ©. TulajdonkÃ©ppen egyfajta adÃ³ a szÃ¡z kÃ¶zÃ¼l. Az Ã¶sszes adÃ³bevÃ©tel 1/3-a megy az Ã¡llamadÃ³ssÃ¡g (anno a mÃ¡soktÃ³l lopott vagyont, kibocsÃ¡jtott USD-t adtak kÃ¶lcsÃ¶n, mÃ¡r 20x visszafizettÃ¼k nekik) kamatainak tÃ¶rlesztÃ©sÃ©re (a csalÃ³knak, elszÃ¡molÃ¡si kÃ¶telezettsÃ©g nÃ©lkÃ¼l!), a maradÃ©k fele pedig a mestersÃ©gesen fenntartott (Ã¡llampolgÃ¡rok szÃ¡mÃ¡ra Ã¡tlÃ¡thatatlan) korrupciÃ³ Ã©s tÃºlszÃ¡mlÃ¡zÃ¡s miatt fele hasznosul (mennyiÃ©rt is Ã©pÃ­tik az autÃ³pÃ¡lyÃ¡kat, kollÃ©giumokat, stb..?), vagyis a teljes adÃ³bevÃ©tel kb 1/3-a hasznosul kÃ¶zjavakra. Ilyen drÃ¡ga a fasizmus.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11.Az iraki, vagy 2001-09-11 Ã¡ldozatoknak mÃ©g drÃ¡gÃ¡bb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12.ErkÃ¶lcsi kÃ¶telessÃ©gÃ¼nk megvizsgÃ¡lni, megÃ©rteni, megvilÃ¡gÃ­tani a fÃ¶ldÃ¼nket tÃ¶nkretevÅ‘ tendenciÃ¡k mÃ¶gÃ¶tti mÃ³dszereket, Ã©s odafigyelÃ©ssel, kritikÃ¡val a fenntarthatÃ³ fejlÅ‘dÃ©s ÃºtjÃ¡ra lÃ©pni. www.xiandos.info/rev/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
'''FormÃ¡zott, nyomtathatÃ³ verziÃ³t fel kellene tÃ¶lteni...'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kibocsÃ¡jtott pÃ©nzt kamatra kÃ¶lcsÃ¶n kell adni. VÃ¡llalkozÃ¡soknak, magÃ¡nszemÃ©lyeknek, Ã©s a kormÃ¡nyoknak â€“ vilÃ¡gszerte. A hatalmunk tovÃ¡bbÃ©pÃ­tÃ©sÃ©vel Ã¶sszhangban hatÃ³ tÃ©nyezÅ‘ket segÃ­teni kell (ideolÃ³giailag, publicisztikailag, szervezÃ©sileg vagy pÃ©nzzel tÃ¡mogatni), az azzal ellentÃ©teset gÃ¡ncsolni. Ez lehet besÃ¡rozÃ¡s, fÃ©lrevezetÃ©s, megtÃ©vesztÃ©s, szabotÃ¡zs, szÃ©tzÃ¼llesztÃ©s, hiteltelenÃ­tÃ©s, figyelemelterelÃ©s, szokÃ¡sos Ã¡trendezÃ©s, puccs, gyilkossÃ¡g vagy â€žbalesetâ€ is. AkÃ¡r kÃ©t lÃ©gy egy csapÃ¡sra: nÃ©ha az Ã¡ldozat mellett a â€žrosszfiÃºâ€ is bukik (ez kihasznÃ¡lhatÃ³). A mÃ©diÃ¡nak kiemelt szerep jut. A tÃ¡mogatÃ¡s/gÃ¡ncsolÃ¡s mÃ³dszerrel elÃ©rhetÅ‘, hogy reflektorfÃ©nybe olyan (nÃ©zet) kerÃ¼ljÃ¶n (szerkesztÅ‘, riporter, mÃ»vÃ©szek Ã¡ltal), aki meggyÅ‘zÅ‘dÃ©se alapjÃ¡n kÃ©ptelensÃ©gnek tartja a hÃ¡ttÃ©rhatalom lÃ©tezÃ©sÃ©t, azt mÃ©g munkahipotÃ©ziskÃ©nt sem veszi szÃ¡mÃ­tÃ¡sba, Ã©s nem rosszindulatbÃ³l, csak tudatlansÃ¡gbÃ³l igyekszik nevetsÃ©gessÃ© tenni bÃ¡rkit, aki tud ezen csoportrÃ³l vagy logikus feltÃ©telezÃ©sekkel Ã©l. A HR-es â€“ szintÃ©n pusztÃ¡n sajÃ¡t beÃ¡llÃ­tottsÃ¡ga alapjÃ¡n, mindenfÃ©le kÃ¼lsÅ‘ kÃ©nyszer nÃ©lkÃ¼l - gondoskodik arrÃ³l, hogy a munkatÃ¡rsak eleve ilyenek legyenek. A sport, a szÃ³rakozÃ¡s, a verseny Ã©s a szex alkalmas a figyelem elterelÃ©sÃ©re. A Ã©s B Ã©rdekcsoport kÃ¶zÃ¼l melyik lesz a sikeresebb, a dominÃ¡ns: amelyik nyÃ­lt Ã©s titkos eszkÃ¶zÃ¶ket is megenged magÃ¡nak, vagy amelyik kizÃ¡rÃ³lag nyÃ­ltra szorÃ­tkozik? (termÃ©szetesen mindkettÅ‘ csak a nyÃ­ltat ismeri el). &lt;br /&gt;
A filmekben a jÃ³k Ã©s a rosszak elkÃ¼lÃ¶nÃ¼lnek. A valÃ³sÃ¡gban a jÃ³t esetleg nyilvÃ¡nosan vÃ¡llaljÃ¡k, a rosszat titokban kÃ¶vetik el, proxy-k alkalmazÃ¡sÃ¡val (plausible deniability). C Ã©s D Ã¼zleti modell kÃ¶zÃ¼l melyik lesz a sikeresebb, a dominÃ¡ns? Amelyik kizÃ¡rÃ³lag jÃ³ (tÃ¶rvÃ©nyes, etikus) Ã¼zletekben utazik, vagy amelyik a tÃ¶rvÃ©nyes Ã¼zleteken kÃ­vÃ¼l a tÃ¶rvÃ©nytelenekbÅ‘l (drog, prostitÃºciÃ³, korrupciÃ³) is profitÃ¡l? TermÃ©szetesen a tÃ¶rvÃ©nyteleneket biztonsÃ¡gi okokbÃ³l mÃ¡son keresztÃ¼l: a rÃ©szvÃ©nytÃ¡rsasÃ¡g Ã©s a kft alapkoncepciÃ³ja, hogy a haszonÃ©lvezetet elvÃ¡lasztja a felelÅ‘ssÃ©gtÅ‘l (ez a nonszensz a jogrendszer alapszolgÃ¡ltatÃ¡sa: de mÃ¡s, jogrendszertÅ‘l fÃ¼ggetlen technikÃ¡k is lÃ©teznek).&lt;br /&gt;
A verseny lÃ¡tszata igen fontos. Ha szinte mindenen ott a Mr.R cimke, az ellenÃ©rzÃ©st szÃ¼l. Ugyanakkor ha a tulajdonviszony Ã©s a hatalom rÃ©szvÃ©nyeken Ã©s banki kÃ¶vetelÃ©seken keresztÃ¼l valÃ³sul meg, kÃ¶vethetetlennÃ© vÃ¡lik. Ha az emberek (az alternatÃ­vÃ¡k ismeretÃ©nek hiÃ¡nya miatt) azt hiszik, hogy szÃ¡mukra ez a legjobb rendszer =&amp;gt; maguk fogjÃ¡k megvÃ©delmezni azt. A politikÃ¡ban a kÃ©tpÃ¡rtrendszer a verseny Ã©s a vÃ¡lasztÃ¡s illÃºziÃ³jÃ¡t nyÃºjthatja, mÃ©g ha mindkÃ©t pÃ¡rt azonos alapelveket valÃ³sÃ­t is meg. A politikÃ¡ban Ã¼tkÃ¶zhetnek akÃ¡rmennyi tÃ©mÃ¡n, de a vilÃ¡g legnagyobb csalÃ¡sa, a pÃ©nzrendszer Ã©s az Ã¡llamadÃ³ssÃ¡g mÃ¶gÃ¶tti csalÃ¡s nem politikai tÃ©ma: az ilyet (ha egyÃ¡ltalÃ¡n felmerÃ¼l) szÃ©lsÅ‘sÃ©gesnek kell bÃ©lyegezni Ã©s leseperni az asztalrÃ³l.&lt;br /&gt;
Vajon milyen nehÃ©z talÃ¡lni valakit, aki eljÃ¡tssza a vilÃ¡g leggazdagabb emberÃ©t ? (nem lehet nehÃ©z ;-) Aki eljÃ¡tsza, hogy egy garÃ¡zsban kezdve a vilÃ¡g leggazdagabb emberÃ©vÃ© vÃ¡lik ? Egy sikeres bizniszt legkÃ©sÅ‘bb milliÃ¡rd dollÃ¡ros korÃ¡ban irÃ¡nyÃ­tÃ¡suk alÃ¡ vonnak (vagy megsemmisÃ­tenek; vagy a kÃ¶lcsÃ¶nÃ¶k rÃ©vÃ©n eleve uralnak) azok, akik csak a pÃ©nzkibocsÃ¡tÃ¡s Ã¡ltal (2006 kÃ¶rÃ¼l a teljes kint levÅ‘ pÃ©nzmennyisÃ©g 10%-a) Ã©vi kb. 1000 milliÃ¡rd dollÃ¡rt lopnak (+ 1913 Ã³ta fokozatosan kiÃ©pÃ­tett tulajdonosi birodalom Ã¡ltal ennek sokszorosÃ¡t!). Az igazsÃ¡gos kapitalizmus illÃºziÃ³jÃ¡nak keltÃ©sÃ©n kÃ­vÃ¼l mÃ¡s fontos feladatok is hÃ¡rulnak erre a garÃ¡zs-manager-szÃ­nÃ©szre (mÃ©giscsak akadt megfelelÅ‘).&lt;br /&gt;
Ha  X Ã©s Y egyformÃ¡n nem Ã©rtenek valamit, de X meg van gyÅ‘zÅ‘dve arrÃ³l, hogy Ã©rti: X ostobÃ¡bb. Az Ã©rtelmisÃ©gieket jobban sikerÃ¼lt fÃ©lrevezetni: az 1913 december 23-Ã¡n hivatalosan is beiktatott vilÃ¡gtÃ¶rtÃ©nelmi hÃ¡ttÃ©rhatalom rejtve maradt elÅ‘ttÃ¼k, Ã©s tÃ¶bbsÃ©gÃ¼k nem is feltÃ©telezte lÃ©tezÃ©sÃ©t. Be kell lÃ¡tni, hogy a gÃ©pezet Ã¼gyesen mÃ»kÃ¶dÃ¶tt. De mint minden tÃ¶rtÃ©nelmi korszak, ez sem tart Ã¶rÃ¶kkÃ©. ElÃ©rkezett az idÅ‘, hogy az emberisÃ©g a tudÃ¡s Ã©s a jÃ³zan Ã©sz jegyÃ©ben Ã¡tÃ­rja a jÃ¡tÃ©kszabÃ¡lyokat. Nincs vesztegetni valÃ³ idÅ‘. A FÃ¶ld nevÃ» Ã»rhajÃ³nk folyamatos eszetlen rongÃ¡lÃ¡sa visszafordÃ­thatatlannÃ¡ vÃ¡lhat, ha nem lÃ©pÃ¼nk gyorsan. A jÃ¡tÃ©kszabÃ¡lyokon sok mÃºlik! OstobasÃ¡g azt hinni, hogy â€žha mindenki teszi a dolgÃ¡t, betartja a tÃ¶rvÃ©nyeket Ã©s fizeti az adÃ³kat, majd minden megoldÃ³dikâ€. Mivel a tÃ¶rvÃ©nyek eltorzÃ­tÃ¡sÃ¡rÃ³l van szÃ³, a helyzet csak a tÃ¶rvÃ©nyek helyretÃ©tele utÃ¡n fog javulni. (A megoldÃ¡s nem vÃ¡rhatÃ³ felÃ¼lrÅ‘l: ha egy kulcsszereplÅ‘ megprÃ³bÃ¡lja, Ãºgy jÃ¡r, mint J.F.Kennedy). KulcsfontossÃ¡gÃºak az adÃ³tÃ¶rvÃ©nyek. Az adÃ³knak 3 csalÃ¡dja:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''A lenti tÃ¡blÃ¡zat teljesen szÃ©tesett. A formÃ¡zott verziÃ³t fel kell tenni, abban jÃ³l lÃ¡tszik'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pigovian adÃ³&lt;br /&gt;
VagyonadÃ³&lt;br /&gt;
JÃ¶vedelem/nyeresÃ©g-adÃ³&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bizonyos tevÃ©kenysÃ©gek kÃ¶ltsÃ©gÃ©nek egy rÃ©sze mÃ¡snÃ¡l jelentkezik (ezek az externÃ¡liÃ¡k). Ilyenek pÃ©ldÃ¡ul a kÃ¶rnyezetszennyezÅ‘ tevÃ©kenysÃ©gek. De az Ã¡svÃ¡nykincsek felÃ©lÃ©se, mÃ¡s idejÃ©nek a rablÃ¡sa akkor is ilyen, ha az nem hagyomÃ¡nyos Ã©rtelemben kÃ¶rnyezetszennyezÃ©s. A Pigovian adÃ³k hatÃ¡sÃ¡ra ezek internÃ¡liÃ¡vÃ¡ vÃ¡lnak, vagyis kÃ¶ltsÃ©gkÃ©nt jelennek meg: az adott tevÃ©kenysÃ©gbÅ‘l nem nyerhetÅ‘ haszon mÃ¡s kÃ¡rÃ¡ra (csak ha a tevÃ©kenysÃ©g mÃ¡s kÃ¡rÃ¡nak megfizetÃ©se utÃ¡n is kÃ­vÃ¡natos). A â€žmÃ¡sâ€ gyakran nem azonosÃ­thatÃ³ (pl. az emberisÃ©g).&lt;br /&gt;
A vagyonadÃ³ a politikÃ¡t leginkÃ¡bb befolyÃ¡solni kÃ©pes vagyonos rÃ©teg szÃ¡mÃ¡ra kedvezÅ‘tlennÃ© teszi (az egyÃ©bkÃ©nt esetleg kedvezÅ‘) felfÃºjt kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©st (korrupciÃ³, terror, hÃ¡borÃºk). A â€žnagyhal megeszi a kishalatâ€ piaci hatÃ¡s miatti vagyoni elkÃ¼lÃ¶nÃ¼lÃ©st ellensÃºlyozza. &lt;br /&gt;
A fÃ¶ld Ã©s ingatlanokon kÃ­vÃ¼l a rÃ©szvÃ©nyeket is vagyonnak kell tekintenÃ¼nk (a legnagyobb vagyonok nagyrÃ©szt rÃ©szvÃ©nyekben vannak).&lt;br /&gt;
Ez technikailag megoldhatÃ³ (nyilvÃ¡n igyekeznek majd elhitetni, hogy nem), rÃ¡adÃ¡sul a jÃ¶vedelemadÃ³nÃ¡l   nagysÃ¡grenddel olcsÃ³bban, &lt;br /&gt;
Ezen adÃ³fajtÃ¡k igazi cÃ©lja, hogy a legnagyobb vagyonok offshore Ã©s kÃ¶nyvelÃ©si mÃ³dszerekkel, a tÃ¶rvÃ©nyek  kiskapuinak kihasznÃ¡lÃ¡sÃ¡val az adÃ³ nagy rÃ©szÃ©t elkerÃ¼lhessÃ©k, vagyis a kisebb szereplÅ‘kre Ã©s munkavÃ¡llalÃ³kra hÃ¡rÃ­thassÃ¡k. Vagyis a kis vagyon hÃ­zÃ¡sÃ¡t komolyan akadÃ¡lyozza, mÃ­g a nagyobb vagyon hÃ­zÃ¡sÃ¡t elÅ‘segÃ­ti: szivattyÃºkÃ©nt Ã¼zemel, a szegÃ©nyektÅ‘l a gazdagok felÃ© szivattyÃºzza a vagyont/befolyÃ¡st.&lt;br /&gt;
Indok / eredmÃ©ny&lt;br /&gt;
A kÃ¶rnyezetszennyezÃ©s, Ã©s a mÃ¡snak okozott kÃ¡r minimalizÃ¡lÃ¡sa&lt;br /&gt;
Az Ã¡llam egyik feladata, hogy a vagyont vÃ©dje. Vagyis  tÃ©nylegesen (nem keveset) kÃ¶lt arra, hogy a privÃ¡t vagyont vÃ©dje. EzÃ©rt nagyon is indokolt a hozzÃ¡jÃ¡rulÃ¡s a vagyon arÃ¡nyÃ¡ban&lt;br /&gt;
A terhek Ã¡thÃ¡rÃ­tÃ¡sa a nagyokrÃ³l a kicsikre. A vagyongyarapodÃ¡s befolyÃ¡solÃ¡sa a nagyok javÃ¡ra.&lt;br /&gt;
A kÃ¶ltsÃ©gek mÃ¡sra hÃ¡rÃ­tÃ¡sa rÃ©vÃ©n  folyamatos tÃºlfogyasztÃ¡s Ã©s a gazdasÃ¡g tÃºlpÃ¶rgetÃ©se; a kÃ¶rnyezet Ã©s az emberi jÃ³lÃ©t rovÃ¡sÃ¡ra&lt;br /&gt;
elkerÃ¼lÃ©s&lt;br /&gt;
ZuggyÃ¡rtÃ¡s, esetleg csempÃ©szet. KÃ¶rnyezetvÃ©delmi okokbÃ³l ezeket egyÃ©bkÃ©nt is figyeljÃ¼k. Bizonyos alapanyagoknÃ¡l jÃ³l mÃ©rhetÅ‘, gyakorlatilag elkerÃ¼lhetetlen: pl. kÅ‘olaj, muanyag (frÃ¶ccsÃ¶ntÃ©shez alapanyag), aluminium, rÃ©z  igen kevÃ©s helyen jÃ³l megfoghatÃ³ (a jÃ¶vedelemadÃ³hoz kÃ©pest szÃ¡zezerszer kevesebb pont figyelÃ©se szÃ¼ksÃ©ges!)&lt;br /&gt;
A vagyontÃ¡rgyat nem szokÃ¡s letagadni (pl. nem akarja senki, hogy az ingatlanjÃ¡t mÃ¡shoz jegyezzÃ©k be), de az Ã©rtÃ©kÃ©t igyekszik hamisan feltÃ¼ntetni, ha a jÃ¡tÃ©kszabÃ¡lyok alapjÃ¡n az elÅ‘nyÃ¶s. Ha viszont a bevallott Ã©rtÃ©k kÃ¶telezÅ‘ Ã¡rajÃ¡nlat, mely alapjÃ¡n mÃ¡s megvÃ¡sÃ¡rolhatja a vagyontÃ¡rgyat, akkor mÃ¡r jobban meggondolja, hogy irreÃ¡lisan alacsony Ã©rtÃ©ken vallja-e be.&lt;br /&gt;
Offshore;&lt;br /&gt;
A tÃ¶rvÃ©nyhozÃ¡s befolyÃ¡solÃ¡sa (adÃ³kedvezmÃ©nyek, trÃ¼kkÃ¶s megoldÃ¡sok, kiskapuk)&lt;br /&gt;
AdminisztratÃ­v kÃ¶ltsÃ©g&lt;br /&gt;
KÃ¶zepes&lt;br /&gt;
Alacsony&lt;br /&gt;
Igen magas&lt;br /&gt;
A 4. fajta adÃ³ a pÃ©nz elÃ©rtÃ©ktelenÃ­tÃ©se. Ez a szegÃ©nyeket terheli (Tschebisev tÃ©tele miatt a gazdagoknÃ¡l a nagy forgalom miatt a cashflow kiegyenlÃ­tettebb, a likviditÃ¡s arÃ¡nyaiban sokkal alacsonyabb). MÃ­g az elsÅ‘ 3 adÃ³csalÃ¡dnÃ¡l a kedvezmÃ©nyezett elÅ‘szÃ¶r az Ã¡llam, ami persze a laghatalmasabbakhoz juttatja (csak azok tudjÃ¡k hatÃ©konyan fejni, a tÃ¶bbiek pedig vesztesek), a pÃ©nz elÃ©rtÃ©ktelenÃ­tÃ©sÃ©nek kedvezmÃ©nyezettje az USA (hatalmas gazdasÃ¡gÃ¡ban) 1913 Ã³ta magÃ¡ncsoport (NEM AZ ÃLLAM!), mely Ã©rdekcsoport iszonyatos hatalomra, Ã©s Ã¡llam-befolyÃ¡solÃ¡si kÃ©pessÃ©gre tett szert vilÃ¡gszerte.&lt;br /&gt;
A Pigovian adÃ³t Ã©s a VagyonadÃ³t is igyekezni fognak Ãºgy torzÃ­tani, hogy valamennyire a vilÃ¡g urainak kedvezzen. A vÃ¡rhatÃ³ kifogÃ¡s az â€žadminisztratÃ­v teherâ€ lesz. A vagyonadÃ³nÃ¡l teljesen elfogadhatatlan, hogy pl. a rÃ©szvÃ©nyeket kivonjÃ¡k ez alÃ³l. Az adminisztrÃ¡ciÃ³ja igenis megoldhatÃ³, akÃ¡r Ã¡llam Ã¡ltali rÃ©szvÃ©nykibocsÃ¡jtÃ¡s, akÃ¡r tÃ¶rt rÃ©szvÃ©nyeknek (vagy rÃ©sz-ingatlanbirtoklÃ¡snak) is (mint ahogy a pÃ©nzÃ¼gyi tranzakciÃ³kat is lehet 0.01 USD pontossÃ¡ggal vÃ©gezni, lÃ©nyegÃ©ben extra kÃ¶ltsÃ©g nÃ©lkÃ¼l). A Pigovian adÃ³knÃ¡l valÃ³ban Ã©rtelmesen meg kell hÃºzni a hatÃ¡rt, hogy az adminisztrÃ¡ciÃ³ megÃ©rje. Az olajra Ã©s egyÃ©b energiÃ¡ra, a mÃ»anyagokra, az Ã¡svÃ¡nykincsekre ez biztosan nagyon kÃ¶nnyen (a jÃ¶vedelemadÃ³nÃ¡l szÃ¡zszor kisebb adminisztratÃ­v kÃ¶ltsÃ©ggel) megoldhatÃ³. A zajterhelÃ©sre (pl. riasztÃ³k!) mÃ¡r esetleg csak Ã¡talÃ¡ny jelleggel vethetÅ‘ ki, mÃ­g mÃ¡s terhelÃ©s esetleg cÃ©lszerÃ», ha mÃ©retlen marad (pl. ha valaki gyalogosan sÃ©tÃ¡l az erdÅ‘ben, Ã©s ezzel kismÃ©rtÃ©kÃ» taposÃ¡s-kÃ¡rt okoz).&lt;br /&gt;
Nagyon fontos, hogy egyik adÃ³ra sincs Ã©rtelme feltenni Ã¶nmagÃ¡ban azt a kÃ©rdÃ©st, hogy mennyi adÃ³t Ã©rdemes szedni. Azt a kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©si oldal, az adÃ³k elkÃ¶ltÃ©se hatÃ¡rozza meg. Ha pl. adÃ³nkbÃ³l 100 milliÃ³ EUR-t kÃ¶ltenel oktatÃ¡si anyagok, szoftverek (pl. irodai, vÃ¡llalatirÃ¡nyÃ­tÃ¡si, otthoni), Ã©s azt (pl GNU GPL licensz rÃ©vÃ©n) bÃ¡rki hasznÃ¡lhatja (vagy akÃ¡r tovÃ¡bbfejlesztheti, testre szabhatja), Ã©s mondjuk 100 milliÃ³ ember egyÃ©nenkÃ©nt 95 EUR-al kevesebbet kÃ¶lt (de Ã¡tlagosan csak 1 EUR-ba kerÃ¼lt neki), akkor megÃ©rte azt a 100 mEUR-t beszedni, mert 9500% hatÃ¡sfokkal hasznosult.  Ezzel szemben szÃ¡mos kormÃ¡nyzati kiadÃ¡s csak 30..50% hatÃ¡sfokkal hasznosul, amikoris 2..3x annyit kÃ¶ltÃ¼nk (ilyen szintÃ» korrupciÃ³ Ã©s hatÃ©konysÃ¡g mÃ¡ra teljesen bevett mindennapi gyakorlat az Ã¡llami kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©sben), mint ha a piacon, adÃ³k beszedÃ©se nÃ©lkÃ¼l tÃ¶rtÃ©nne.&lt;br /&gt;
A jÃ¶vedelem/nyeresÃ©g-adÃ³ tehÃ¡t lehetÅ‘vÃ© teszi, hogy a milliÃ¡rdos rÃ©teg (leginkÃ¡bb pedig a hÃ¡ttÃ©rhatalom) kevÃ©sbÃ© jÃ¡ruljon hozzÃ¡ az Ã¡llami kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©shez, mikÃ¶zben pedig abbÃ³l (rÃ©szben a  tenderek, korrupciÃ³ Ã©s hÃ¡borÃºk rÃ©vÃ©n) sokkal nagyobb arÃ¡nyban rÃ©szesÃ¼l. Vagyis a jÃ¶vedelem/nyeresÃ©g-adÃ³ Ã¡ltal az Ã¡llam szivattyÃºkÃ©nt mÃ»kÃ¶dik, a pÃ©nzt/hatalmat/befolyÃ¡st a szegÃ©nyektÅ‘l a milliÃ¡rdosok felÃ© szivattÃºzza (az Ã¡llam Ã©s a korporÃ¡ciÃ³k ilyen jellegÃ» szimbiÃ³zisa a korporatizmus). MellÃ©khatÃ¡skÃ©nt pedig az Ã¡llami kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©st felfÃºjja (ez a kollektivizmus jellemzÅ‘je) Ã©s eltorzÃ­tja. Nem meglepÅ‘ mÃ³don a szociÃ¡lis hÃ¡lÃ³ lassan leÃ©pÃ¼l (ez a â€žjobb oldalâ€). A jobb oldali kollektivista korporatizmus kÃ¶zismertebb nevÃ©n a FASIZMUS. Ez az uralkodÃ³ irÃ¡nyzat a politikÃ¡ban, vilÃ¡gszerte. A fasizmus nem csak fekete-fehÃ©rben lÃ©tezik. Csak szinesben nehezebb felismerni. A hÃ¡ttÃ©rhatalom cÃ©lja termÃ©szetesen a mÃ©g nagyobb hatalom. Az emberi szabadsÃ¡gjogok, a biztonsÃ¡g Ã©s a kÃ¶rnyezet leÃ©pÃ¼lÃ©se nem cÃ©l, hanem eszkÃ¶z ill. mellÃ©khatÃ¡s. Ahol a terrorizmus, a hÃ¡borÃºk a politikÃ¡t leginkÃ¡bb befolyÃ¡solni kÃ©pes rÃ©teg szÃ¡mÃ¡ra hasznot hoznak, mÃ­g finanszÃ­rozÃ¡sÃ¡t mÃ¡sra tudjÃ¡k hÃ¡rÃ­tani =&amp;gt; ott a terrorizmus Ã©s a hÃ¡borÃºk igenis valÃ³s veszÃ©lyt jelentenek.&lt;br /&gt;
Mivel a piac mÃ©g a pÃ©nzrendszer kisajÃ¡tÃ­tÃ¡sa nÃ©lkÃ¼l is a nagyobbak felÃ© szivattyÃºzza a hatalmat, a fenntarthatÃ³ fejlÅ‘dÃ©s miatt az Ã¡llamnak nem elÃ©g semlegesnek lennie, hanem a milliÃ¡rdosok =&amp;gt; szegÃ©nyek irÃ¡nyba kell mÃ»kÃ¶dnie. Ha az Ã¡llam a nÃ¡la bejegyzett cÃ©gek rÃ©szvÃ©nyeit Ãºgy nyomnÃ¡, ahogy a pÃ©nzt nyomjÃ¡k (a rÃ©szvÃ©nyek adÃ³ztatÃ¡sa a legfontosabb fajta vagyonadÃ³ kell legyen â€“ melynek ez a  legegyszerÃ»bb formÃ¡ja) Ã©s kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©sÃ©t (beleÃ©rtve az esetleges hÃ¡borÃºkat Ã©s terrorizmus elleni kÃ¼zdelmet is) ezek eladÃ¡sÃ¡bÃ³l finanszÃ­roznÃ¡, a leghatalmasabb erÅ‘knek  nem lenne Ã©rdeke a terror Ã©s a hÃ¡borÃº (finanszÃ­rozÃ¡sa) ! Ez a jÃ³ irÃ¡nyÃº szivattyÃº nagyon mÃ¡s helyzet, mint a mai: amikor a milliÃ¡rdosok a terroron Ã©s hÃ¡borÃºkon nyernek, mikÃ¶zben a kÃ¶ltsÃ©geket mÃ¡sra hÃ¡rÃ­tjÃ¡k. Ez nem kommunizmus, hanem kapitalizmus korrekt adÃ³politikÃ¡val. A verseny nemhogy romlana, de a monopÃ³liumok befolyÃ¡sÃ¡nak csÃ¶kkenÃ©se miatt javulni fog!&lt;br /&gt;
Mit tehetÃ¼nk ? A legfontosabb, hogy Ã©rtsÃ¼k a pÃ©nzrendszer, a politikai befolyÃ¡s Ã©s az adÃ³rendszer alapÃ¶sszefÃ¼ggÃ©seit. EnÃ©lkÃ¼l Ã³riÃ¡si kÃ¡rt tudunk okozni, mÃ©g legjobb szÃ¡ndÃ©k mellett is! TegyÃ¼nk  egy keveset azÃ©rt, hogy mÃ¡sok (tanÃ¡rok, Ã©rtelmisÃ©giek, mÃ©diasztÃ¡rok, mÃ¡s emberek stb...)  is Ã©szrevegyÃ©k az alaptÃ©nyeket, kÃ¼lfÃ¶ldÃ¶n is (beleÃ©rtve OroszorszÃ¡got, KÃ¶zel Ã©s TÃ¡vol-Keletet Ã©s KÃ­nÃ¡t is). ErÅ‘sÃ­tsÃ¼nk meg mÃ¡sokat (ismeretlenÃ¼l is) a bÃ©kÃ©s problÃ©mamegoldÃ¡s szÃ¡ndÃ©kÃ¡ban. Fontos tovÃ¡bbÃ¡, hogy az Ã¡llamot rÃ¡kÃ©nyszerÃ­tsÃ¼k, hogy Pigovian Ã©s (rÃ©szvÃ©nyeket is magÃ¡ba foglalÃ³) vagyonadÃ³ formÃ¡ban adÃ³ztasson. A jÃ¶vedelem Ã©s nyeresÃ©gadÃ³t ellehetetlenÃ­teni jogi Ã©s technikai eszkÃ¶zÃ¶kkel lehetsÃ©ges (Ã©s szÃ¼ksÃ©ges). A kriptogrÃ¡fia mÃ³dszereit nem kell magunknak kitalÃ¡lnunk Ã©s megalkotnunk. Rengetegen (pl. David Chaum munkÃ¡i alapjÃ¡n) kÃ©pesek erre, Ã©s rÃ¶vid idÅ‘n belÃ¼l pozitÃ­v eredmÃ©nye lesz, ha rÃ¡jÃ¶vÃ¼nk, hogyan hasznÃ¡lhatjuk eredmÃ©nyeiket magunk Ã©s tÃ¡rsadalmunk javÃ¡ra.&lt;br /&gt;
Nem szabad fegyvert fognunk, sem honfitÃ¡rsainkra sem mÃ¡sokra. Ne felejtsÃ¼k el, hogy akik rÃ©szt vettek a vilÃ¡g legnagyobb csalÃ¡sÃ¡ban, tÃ¶bbnyire alapismeretek hiÃ¡nyÃ¡ban, jÃ³szÃ¡ndÃ©kkal tettÃ©k azt. TÃ¶bbnyire Å‘k is Ã¡ldozatok. Nemre, bÅ‘rszÃ­nre, vallÃ¡sra valÃ³ tekintet nÃ©lkÃ¼l bocsÃ¡ssuk meg nekik a mÃºltbeli hibÃ¡ikat, ahogy magunknak is megbocsÃ¡jtjuk. A bÃ©kÃ©s megoldÃ¡sra tÃ¶rekszÃ¼nk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
inflÃ¡ciÃ³s hatÃ¡s: a piacra kerÃ¼lÅ‘ extra pÃ©nzmennyisÃ©g â€“ az elkÃ¶ltÃ©skor- Ã¡tmeneti hiÃ¡nyt okoz, erre a megnÃ¶vekedett keresletre a piac Ã¡remelkedÃ©ssel reagÃ¡l&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha nagy a munkanÃ©lkÃ¼lisÃ©g, akkor csÃ¶kkenteni kell a heti munkaÃ³rÃ¡k szÃ¡mÃ¡t, Ã©s/vagy a nyugdÃ­j-korhatÃ¡rt. Teljesen Ã©rtelmetlen a mai technikai szÃ­nvonalon ilyen szinten kizsigerelni a dolgozÃ³kat: a munkÃ¡juk 30..50%-a helyett szÃ³rakozÃ¡ssal, pihenÃ©ssel, tanulÃ¡ssal foglalkozhatnÃ¡nak (szÃ¡mÃ­tsuk Ã¡t heti Ã³rÃ¡kra vagy nyugdÃ­j-Ã©vekre), ez a kellemesen, szabadon vÃ¡laszthatÃ³ mÃ³don eltÃ¶ltÃ¶tt idÅ‘t tÃ¶bbszÃ¶rÃ¶sÃ©re nÃ¶velnÃ© (szÃ³ szerint)!&lt;br /&gt;
A munka nagy rÃ©szÃ©t az Ã©sszerÃ»tlen Ã¡llami kÃ¶ltsÃ©gvetÃ©s (Ã©s a szÃ¡ndÃ©kosan elkurvult adÃ³rendszer) miatt  nagyon alacsony hatÃ©konysÃ¡ggal, sÅ‘t, egymÃ¡s ellen dolgozva vÃ©gezzÃ¼k (gondoljuk az adÃ³zÃ¡sra; a szolgÃ¡ltatÃ¡s Ã©s termÃ©k-lokalizÃ¡ciÃ³ra, melyet az Ã¡llam standard adatbÃ¡zis-szolgÃ¡ltatÃ¡ssal nagymÃ©rtÃ©kben megkÃ¶nnyÃ­thetne; az adÃ³bevallÃ¡si rendszer Ã¡ltal is kÃ©nyszerÃ­tett drÃ¡ga Ã©s rossz szoftverekre, melyeket kÃ¶nnyedÃ©n Ã©s jelentÅ‘s pluszkÃ¶ltsÃ©g nÃ©lkÃ¼l lehetne multiplatformosra Ã­rni)..&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Freedom</name></author>	</entry>

	</feed>